Fázom, s nem maradt semmim,

Elhagyott a párom, ez nem tesz semmit,

De én mégis megpróbálom, akkor is ha nem tetszik.

Talán jó lesz, de talán nem,

Én mégis megpróbálom, hátha jó lesz.

Nem érdekel senki, magammal törődöm,

Csak ülök és nézek,  zsörtölődöm,

Próbálok mosolyogni, de nem tudok,

Ilyenkor megtudom, kik a barátok.

Belehalok bánatomba, próbálok de nem megy,

Nem megy a jókedv, a barátok megpróbálják, hátha mégis megy.

Ha nem megy akkor megtörök,

Remélem sikerül, különben összetörök.

Jó kedvem lesz, s megint a vidámság kerget,

Sikerüljön és kedvesem a bánatom kergesd.

Ismét együtt bújunk az ágyba,

S együtt leszünk más álmában.

Ölelj át és el ne engedj,

A kezemet el ne engedd,

Ne hagyj el engem soha többé!

Megöl a bánat és nem leszek többé!