Szeretlek, és szeretni is foglak,
Mindig és mindentől megóvlak,
Melletted leszek, melletted állok,
Majd mindig. Hozzád bújok, s nem fázok.
Lekapcsolódik a villany, hozzám bújsz.
Mikor megcsókolom nyakadat megbolondulsz,
Lassan leveszed rólam a ruhámat,
Cirógatod és csókolgatod a hátamat.
Felszínre kerül az érzéki lélek,
Ezért az érzésért és lélekért élek.
Miután elcsitult minden, fekszünk,
Mosolygunk, és tudjuk, hogy egymásnak élünk…
|