Már tudom, hogy nem volt hiába,
Hogy hagyott ott engem magamra,
Szomorú voltam, de már jól vagyok,
Ugyanis ismét szerelmes vagyok.
Segített és mosolygott,
Nekem ő életet adott,
Mosolyogtam hát én is,
Szerelembe estem mégis.
Pedig azt hittem nem tudok,
És hogy minden pasi undok,
De ő nem… tévedtem,
A szerelem útjára tévedtem.
|